A szabványosítás a technikai fejlődés egyik legfontosabb mozgatórugója. Ezt az állítást ritkán gondoljuk végig, holott következményeivel nap mint nap találkozunk. Amikor megvesszük a zsebrádiót, a színes tévét, a sztereó erősítőt, ma már nem sokat kell bajlódnunk azzal, hogy megjelenjen a kép vagy a hang. És találkozunk néha olyasmivel is, mint a szocialista bevásárlóturizmus egyik sokszor előforduló történetében, amikor a külföldön vásárolt PAL-videómagnó hazahozva itthon csak fekete-fehér képet adott - Magyarországon ugyanis másképpen működött akkor a színes tévék színátvitele (az úgynevezett SECAM-rendszer volt érvényben), mint Nyugat-Európában.

A MIDI létrejötte a zenészek és a zeneszerzők számára fontos fordulópontot jelent. Az elektronikus hangszerek ugyanis a MIDI megalkotása óta lettek hozzáférhetőek a zenélni vágyók nagy tömegei számára, átalakítva ezzel a zenei aktivitások szinte teljes skáláját. A gépi segítséggel produkált előadás, illetve a számítógépek aktív segítségével történő zeneszerzés kezdetben komoly sokkot okozott mind az érintettek, mind a közönség számára, ezt azonban azóta oldotta az eszközök egyre könnyebb kezelhetősége, tanulhatósága. A kezdők számára egységes, könnyen tanulható megoldások könnyítik meg a belépést, míg a professzionális alkalmazók újabb és újabb problémáikra is találhatnak megoldásokat a MIDI-szabvány segítségével. Ez a MIDI kivételes hajlékonyságának köszönhető; alkotói egy nyitott kommunikációs protokollt készítettek, amely az igényeknek megfelelően a kellő irányban bővíthető.

A MIDI a szó igazi értelmében nem szabvány; egyetlen ország szabványügyi hivatalában sincs bejegyezve. A legjelentősebb hangszergyártó cégek hozták létre közös erőfeszítéssel, és közös megegyezéssel folyik a továbbfejlesztés azóta is. A MIDI-t tehát nevezhetjük inkább ajánlások gyűjteményének - egy készlet, amiből minden gyártó annyit valósít meg termékeiben, amennyit jónak lát. Természetesen minden termék piaci pozícióját erősíti, ha a benne megvalósított MIDI-nyelv a közös MIDI-specifikációból minél több elemet tartalmaz, a korrekt megvalósítás így a gyártók érdekében is áll.

A MIDI létrejötte 1982/83 fordulójára tehetõ. Életének első szakasza 1985-ig tartott, ebben az időszakban a piacra kerülő szintetizátorok többségén már meg is találhattuk a MIDI-csatlakozót. Hivatalosan kiadott MIDI-specifikáció még nem volt, belső használatra készült, majdhogynem titkos dokumentumok alapján születtek a hangszerek MIDI-implementációi, így ennek megfelelõen meglehetősen szegényesek voltak, több esetben pedig ellentmondásokat is fel lehetett fedezni bennük. Ez a szakasz 1985-ben a MIDI 1.0 specifikáció kibocsátásával ért véget, amelyet szintén az időközben szervezetekbe tömörülő gyártók szerveztek meg. A japán hangszergyártók JMSC, az európaiak pedig az amerikaiakkal közösen MMA néven hozták létre saját szervezetüket. E szervezetek fő célja a MIDI-ajánlások gondozása, fejlesztése, az igényekhez való igazítása. A két szervezet együttműködése nem mindig zavartalan; erre a legjobb példát a szabványos MIDI-fájlok specifikációja szolgáltatta, amelyet az MMA már 1986-ban kibocsátott, a JMSC azonban 1991-ig nem fogadta be.

A MIDI történetének második szakaszában, 1985 és 1991 között több új ajánlás, bővítés született, mint például a MIDI Time Code (időkód MIDI-n keresztül), a Sample Dump Standard (hangminták betöltése MIDI-n keresztül), vagy a Standard MIDI Files. Az időszak jellemzőjeként a MIDI kizárólagossá válása említhetõ: az eszközök MIDI-implementációja egyre javult, erősödött, és a hangszerek mellett szinte minden stúdiótechnikai berendezés is megkapta a maga MIDI-csatlakozóját. A drasztikus árcsökkenés eredményeként igen sok új felhasználó lépett be a MIDI-arénába.

A MIDI felhasználása 1991-tõl kezdve új korszakba lépett. Ezt az újabb jelentős árcsökkenés, pontosabban az ár/teljesítmény-viszony ugrásszerű javulása mellett új, felhasználóbarát ajánlások kibocsátása, a korlátok kitágítása, és új alkalmazások megjelenése jelzi. Soha nem látott mértékben felgyorsult az új bővítések publikálása: MIDI Show Control (színpadi látványeszközök vezérlése), MIDI Machine Control (stúdiómagnetofonok vezérlése), MIDI File Dump (számítógépes állományok átvitele MIDI-n keresztül), General MIDI - hogy csak a legfontosabbakat említsük. Anyagunk "számítástechnikai" része innentől az általunk legfontosabbaknak ítélt specifikációkkal foglalkozik részletesen, jelesül a MIDI 1.0 utasításkód-készletével (kiegészítve néhány, azóta kiadott, és ma már érvényes bővítéssel), a szabványos MIDI-fájlokkal, valamint a General MIDI-vel.