A teljesen szoftveres házistúdióknak, úgy néz ki, lőttek - az év hangszeripari sztárjai az apró kis eszközök voltak: telefonok, táblagépek, zsebszintik, circuit bendelt játékszerek és egyebek. Ahhoz viszont, hogy ők rendesen beépülhessenek a virtuális stúdióba (ez azért egy darabig még nem fog kimenni a divatból), nem túl kényelmes eszköz egy végsőkig lebutított két-be-két-kimenetes audióinterfész, legfeljebb végső esetben, ha a büdzsé nem enged mást.

A megoldás lehet egy többcsatornás interfész is - jelszó: a többit megoldjuk szoftverből -, de az az igazság, hogy egy fizikai keverő kezelhetőségének szintjét azért a képernyőn még nem sikerült megütni, és ez valószínűleg később sem változik.

Lehetne tehát az audióinterfész elé installálni egy kis analóg vagy digitális keverőt, de minek - hiszen megjelentek azok a kis házi keverők, amelyek egy füst alatt elintézik a jelforrások kezelését-irányítását és a digitális kapcsolatot is. A Mackie ezen a téren a maximumot célozta: Onyx sorozata - ami most a kezünk közé került - a nagy keverők szinte minden szolgáltatását beteszi nekünk az asztalra, jó a hangja, és a géppel is több hangcsatornán kommunikál.

A sorozat legkisebb darabjával, az Onyx820i-vel ismerkedtünk meg részletesen. Nyolc analóg hangforrást kezel, ezekből sztereó mixet csinál, és a digitális része is hasonló felépítésű: FireWire interfészen ad nyolc digitális hangfolyamot a számítógépnek, és egy sztereó párt fogad a gépről - ez lesz a kompjúter hangkimenete.

A FireWire vs USB probléma ma már nem annyira éles, ismerjük mindkettő előnyeit és hátrányait, melyek az idők során azért kiegyenlítődtek, ha nagyon kell és indokolt, bármilyen géphez csatlakoztatni tudjuk a két szabvány bármelyikét. A Mackie Onyx keverője pedig egy jó indok ahhoz, hogy FireWire-kártyát dugjunk még abba a gépbe is, amelynek nincs ilyen csatlakozója - az eszköz minden elemében megnyugtató profizmust sugall.

Kezdjük az analóg dolgokkal - érdekes, hogy a nyolc bemeneti csatorna között alig van két egyforma - az egyes és a kettes egyezik csak meg, az összes többi eltér a sémától, és egyedi szolgáltatáscsomagot kapott. Az első kettő tehát még sima ügy: két monó bemeneti csatornáról van szó, jó minőségű Mackie mikrofonelőfokkal, fantomtáppal, inzertlehetőséggel, mélyvágó szűrővel és háromsávos, változtatható közepű hangszínszabályzással. Két aux send van minden csatornán, így ezeken is, és szintén általános a mute/solo kapcsoló, a teljes keverőn. A kis keverő rengeteg szolgáltatása miatt a hangerő már nem kaphatott tolófadert, forgatható jutott helyette. Mikrofon helyett ezek a csatornák átválthatók gitár fogadására is, a Hi-Z gombbal.

A harmadik és a negyedik csatorna egy közös sávot kapott, azaz sztereóként funkcionál - de ha szükség van egy harmadik mikrofonra, azt is tudja fogadni ez a sáv (fantomtápostul), ekkor viszont el kell dobnunk a sztereó másik felét, és hétcsatornás marad a mixer. A csatorna többi része megegyzik az előzőekkel, beleértve a legfontosabb elemet, a hangszínt is.

Az ötös-hatos és a hetes-nyolcas csatornák is közös sávot kaptak, és szolgáltatásaik majdnem teljesen megegyeznek egymással: a hangszínszabályzó egyszerűsödött, itt a közép frekvenciája nem állítható már, és, bár monósíthatóak ők is, gitárt vagy mikrofont itt már nem használhatunk. A két sztereó csatorna közti egyetlen különbség, hogy a hetes-nyolcasra egy gombbal vissza lehet hozni a számítógép hangkimenetét, azaz a FireWire csatolón befutó egyetlen sztereó hangkimenetet, feldolgozásra.

Ha már ilyen szerencsésen bele is futottunk a digitális szolgáltatásokba, folytassuk ezekkel! Az Onyx nyolc hangbemenetet tud továbbítani a számítógép felé, amit a gép feltehetően fel akar venni valamilyen szoftverrel. Ez a nyolc csatorna alapértelmezésben megegyezik a nyolc analóg hangbemenettel - de lehet ezen változtatni, egy gombbal az 5-6 jelű csatornákra rátehetjük az Aux 1, 2 Send jeleket, egy másikkal pedig magát a kevert Master jelet dobhatjuk fel a 7-8-as FireWire csatornákra. Az utóbbi értelme világos - a keverőn kialakított hangzást örökíthetjük meg a géppel, az Auxot pedig azért lehet jó digitális tartományba dobni, mert így a kompjútert például teljesen szokványos módon használhatjuk effektprocesszornak, egy kis élőkeverési setupban - miközben mondjuk a kevert jelet pedig vesszük felfele a kedvenc DAW programban.

Driveroldalról jól ellátott a keverő FireWire interfésze: Mac-hez és Windowshoz is van 32 bites és 64 bites meghajtója is, pici, és gyorsan installálódik, probléma nélkül (legalábbis nálunk így történt). A maximális hangminőségi felbontás 24 bit és 96 kHz.

A keverőszolgáltatásoknak ezzel még messze nem értünk a végére. Fontos tudni, hogy van benne Talkback mikrofon, és a hozzá szükséges kezelőfelület, úgyhogy hajrá, meg lehet építeni a feléneklőhelységet is. Egy másik gombsor, ami minden csatornán ott van: a nyers analóg bemenet jelét akarjuk kiküldeni a FireWire buszra az adott csatornáról, vagy az EQ-val és effektekkel dúsított és színezett hangzást. Mindkét Aux természetesen választható, hogy pre vagy post üzemmódban működjön, és a Mute gombok egy mellékfunkciót is tudnak: a némított csatornák összekeverednek egy sztereó segédkimenetre (3-4 jellel érhető el a mixer hátulján), és ha nagyon elkeveredtünk használat közben, ezt egy gombbal még a Control Roomra is kihozhatjuk, ellenőrzési célzattal. Magnókimenet, magnóbemenet természetesen működik - bár kérdés, hogy honnan tudunk hozzá magnót szerezni, én nem nagyon látok ilyesmit már a Media Marktban sem.

Ennyi jó után kérdés, hogy van-e valami, ami hiányozhat ebből a dobozból. Hát, előfordulhat. A mindössze sztereó FireWire kimenet okozhat hiányérzetet - meg lehetett volna visszafelé is a nyolc digitális csatornát, például azoknak, akik szeretnek egy jó analógot keverni a digitális munka végén - a nyolc kijövő hangcsatornát a kis keverő ügyesen összegezhetné, mondjuk.

Jó lett volna aztán, hogy ha már ilyen remek Talkback szekciót építettek, a dobozka kezeljen egynél több fejhallgatót - a beszólást ugyanis fülesre vagy Auxra lehet küldeni, ezek közül az előbbi az életszerűbb; ebben az esetben viszont a hangmérnöknek nem jut fülese. Jó, persze, lehet az Auxra is eszkábálni még egy fejhallgató-erősítőt, de akkor meg Aux nem marad. Valamit valamiért, itt mindenképp kompromisszumnak kell születnie.

Az összképet tekintve viszont az Onyxnál nehéz jobb eszközt találni ma a piacon efféle házistúdiós feladatokra - masszív, jól megépített, fémházas cucc, egyértelmű kezelőfelülettel, viszonylag hosszú szintjelzővel, kitűnő Mackie komponensekből. Bruttó 149 ezer forintos ára kiemeli ugyan a tömegből, de nem a megfizethetetlen sztratoszférába, csak jelzésképpen: itt nem tucattermékről van szó. Vagy ha mégis arról - hiszen őt is sorozatgyártják azért -, akkor is legalább egy másik minőségi kategóriáról.

Az Onyx tehát egy kis darabot hoz el az igazi stúdióból a házi körülmények közé - ráadásul egy olyan darabot, amivel nyugodtan útra is kelhetünk, kibírja.