Levél a távolból

midi.blog
Felelősség: Gerényi Gábornál
Észrevétel, üdvözlet, kritika, egyebek

Saját termék

fiii.jpg

Könyvek

Sík Zoltán - Gerényi Gábor: MIDI (1992)
(Alapozás és Protokoll)


Kruza Richárd - Banay Gábor:
A szintetizátor a zenei gyakorlatban (1985)

Tagek

112db (2) aas (3) aax (28) abbey road (3) ableton (41) access (2) acoustica (3) adobe (5) aiaiai (3) akai (38) akció (51) alesis (29) allen & heath (4) american audio (3) amidio (2) amvst (2) analizátor (5) analóg (161) analogue solutions (4) android (47) antares (11) apogee (9) apple (32) applied acoustic (2) applied acoustics (4) araldfx (2) arman bohn (2) arp (8) arturia (65) atomosynth (2) au (227) audiomidi (2) audiorealism (4) audiothing (7) audiowarrior (3) audio damage (13) avid (21) behringer (25) best service (2) big tick audio (2) bitwig (9) blue (2) boss (5) brainworx (2) buchla (2) cakewalk (24) camel (2) camel audio (3) casio (7) cat (2) celemony (6) clavia (14) cme (11) commodore (12) creamware (4) csináld magad (9) cycling74 (3) d16 (4) dave rossum (3) dave smith (25) db audioware (2) denon (3) devine machine (2) de la mancha (10) digidesign (24) discodsp (2) discovery sound (2) diy (19) dj (122) dj1800.com (2) dob (25) dobgép (150) doepfer (2) drawmer (2) dreadbox (2) dsk (3) dsp (5) duy (2) dyode (2) e-mu (3) eastwest (5) edgesounds (4) edirol (4) effekt (290) electro-harmonix (2) elektron (8) elektrostudio (2) elka (2) ems (2) ensoniq (2) eowave (5) esemény (146) esi (5) eventide (4) e mu (4) faderfox (4) fairlight (7) five12 (2) focusrite (15) future retro (3) fxpansion (6) garritan (3) gemini (3) generalmusic (2) genoqs (2) gforce (5) gibson (6) gitár (67) goldbaby (2) griffin (2) g sonique (2) hammond (2) hangminta (198) harrison (2) hercules (5) hg sounds (2) hobnox (6) hollow sun (4) hotelsinus (2) hypersynth (3) iconnectivity (4) ik multimedia (78) image line (25) index.hu (4) ingyenes (368) interfész (188) ion (4) ios (56) ipad (227) iphone (159) ipod (9) izotope (14) játék (29) jazzmutant (7) jomox (3) karmafx (2) kártya (2) kenton (5) keverő (39) kiegészítő (9) koblo (2) kong audio (3) kontroller (297) konverter (2) könyv (12) korg (98) kurzweil (4) kv331 (2) kv331 audio (3) kvr (2) lejátszó (3) lemezjátszó (9) lexicon (7) line 6 (5) linn (3) linplug (8) linux (33) lionstracs (3) livelab (2) livid (9) loomer (2) lsr audio (2) m-audio (19) mac (643) macbeth (2) mackie (10) magyar (140) makemusic (2) marantz (2) martinic (2) mawzer (2) mfb (6) microsoft (2) midikönyv (11) mikrofon (2) minta (3) mobil (395) modal electronics (3) modartt (3) monome (6) moog (63) motu (26) muse (2) muse research (6) musicrow (7) music computing (2) musikmesse (3) mutable instruments (5) mutools (2) művészet (20) m audio (16) native instruments (131) nektar (5) niko20 (2) nintendo (4) nomad factory (3) nord (3) novation (30) numark (15) nusofting (6) oberheim (6) ohm (2) ohm force (2) open labs (5) pc (845) peavey (3) percussa (3) pg music (3) pianoteq (16) pinknoise studio (9) pioneer (9) plogue (2) plp (6) plugin (637) powerfx (2) ppg (11) precisionsound (4) preset (2) presonus (7) program (5) propellerhead (32) prosoniq (3) puremagnetik (5) quikquak (6) reason (2) reasonbanks (11) reloop (2) remix (3) retronyms (2) rhythmic robot (3) rme (2) robot (3) rob papen (11) roger linn (7) rögzítő (57) roland (85) roli (2) rtas (198) samplemodeling (2) samplerbanks (2) sample logic (4) schaack audio (2) serato (3) serrano (2) sinevibes (2) slate digital (3) sm pro audio (3) softube (4) sonart (3) soniccouture (2) sonicprojects (2) sonic charge (4) sonic couture (3) sonivox (8) sonnox (2) sonoma (4) sony (24) soundcloud (4) soundscape (5) sound devices (2) spectrasonics (5) ssl (10) stanton (6) steinberg (58) streetly electronics (2) studiodevil (2) studio electronics (3) sugar bytes (5) synapse audio (8) synesthesia (2) syntheway (3) szekvenszer (242) szintetizátor (361) szoftszinti (641) szoftver (469) tal (3) tanager audioworks (2) tascam (21) tc electronic (16) teenage engineering (7) terratec (5) teszt (17) togu audio line (3) tone2 (10) tonebytes (2) toontrack (2) tubeohm (2) u-he (2) ueberschall (5) ugo (2) universal audio (11) uvi (6) vermona (4) verseny (12) vestax (9) videó (7) vienna instruments (2) vir2 (2) virsyn (8) vista (6) vokóder (25) voxengo (3) vrsonic (2) vst (613) waldorf (24) wallander instruments (3) waves (12) wave alchemy (4) way out ware (2) web (204) westgate studios (2) windows (17) workstation (5) wwaym (6) xils (4) yamaha (35) yellow tools (2) zero-g (2) zero g (4) zongora (4) zoom (10) #

Utolsó kommentek

Naptár

február 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29

Fizikai megvalósítás

Címkék: midikönyv

2006-12-28 13:49:28

A MIDI-szabvány részletes ismertetését az átvitel legalapvetőbb szintjéről, a hardvertől, a drótoktól kezdjük. Az erről szóló szöveget a lehetőségek szerint nem bonyolítjuk túl, komoly elektronikai ismeretekre nem lesz szükség; a bit, bájt és a feszültség fogalmának ismerete elegendő lehet, valamint a kettes számrendszerről nem árt, ha már hallottunk valamit.

A MIDI egy úgynevezett soros kommunikációs vonal. Ez azt jelenti, hogy a MIDI-n üzenetet küldő eszköz és az azt értelmező vevő között egyszerre csak egy bit átvitele történik meg: egy teljes bájt átvitele ilymódon időben nyolc, egymás után következő bit közlésével lehetséges. Ennek a módszernek az az óriási előnye, hogy a két eszköz közötti kapcsolatot megvalósító kábelt egy egészen egyszerű, két drótból álló érpárral valósíthatjuk meg. És, minél kevesebb a kábel, annál kisebb a meghibásodás, a szakadás lehetősége, és még ráadásul kevesebb pénzt kell költenünk magára a drótra is.

A MIDI átviteli sebessége - vagyis az adott idő alatt rajta közölhető adatmennyiség mértéke -  31250 bit/másodperc (ez a bűvös szám a kétmillió 1/64-ed része, ennek van egy kis technikai jelentősége, de erre nem térünk ki külön).

A MIDI-s információátvitel aszinkron jellegű, ami azt jelenti, hogy az egymás után következő adategységek, a bájtok időben bármikor továbbítódhatnak. Az aszinkron kapcsolat lényegét leginkább a szinkronnal való összehasonlítás során lehet megérteni: szinkron kapcsolat esetén egy üzenet két, egymást követő adategysége, bájtja időben szorosan egymás után következik, a teljes üzenet bájtjai egymást szorosan követve kerülnek közvetítésre. Az aszinkron megoldás nem annyira hatékony, de valós idejű vezérlésre sokkal alkalmasabb megoldás - valamennyi bájt szabadon időzíthető, egymástól függetlenül, és mindegyiküknek megvan a saját szinkronizációs eszközkészlete, mely a vevő számára lehetővé teszi az információ időbeli dekódolását, ami azt jelenti, hogy minden bájt elején és végén ott egy startbit és egy stopbit.

Lássuk először, hogyan segít a startbit az információk megtalálásában! A MIDI-vonal negatív logikájú, vagyis a logikai 0 értéknek az 5 voltos, az 1-nek pedig a 0 voltos feszültségszint felel meg, így a MIDI-kimenet nyugalmi állapotban, amikor nem történik információközlés, 5 Volt potenciálon áll. Ha egyszer csak elkezdenénk egy bájtot bitenként erre a vonalra küldeni, akkor a vevő valószínűleg nem tudná azt helyesen észlelni; gondoljuk csak meg, mi a helyzet akkor, ha a bájt első három bitje 0 - a vevő nem tudja eldönteni, hogy a 0, amit a bemeneten folyamatosan érzékel, még a nyugalmi állapot, vagy már egy adás kezdete, melynek elején nullák vannak. Ezt a problémát a startbit bevezetése oldja meg, ő egy logikai 1 érték egy egységnyi ideig, amit az adó minden bájt közlése előtt elküld, jelezve, hogy a 0 nyugalmi értéknek vége, adás következik. A startbit után a nyolc adatbit következik sorban (először a legmagasabb helyiértékű, utoljára a legalacsonyabb), majd 1 bit ideig a stopbitet kell közölni, amely maga a nyugalmi érték, célja pedig az, hogy egymást követő bájtokat szeparálja egymástól. Egy bájt átvitele tehát tíz bit közlését jelenti, ennyi ideig foglaljuk le vele a vonalat. Így néz ki egy bájt közlése tehát, így változik a feszültség a MIDI-kábelen időben:


 










A MIDI-csatlakozó a jól ismert ötpólusú DIN-csatlakozó. A nyugati világban a 80-as évek elején ezt már nemigen használták hangcsatlakozóként, így érdemes volt ezt használni, mert a téves csatlakoztatás ezzel elkerülhető volt (analóg hangbemenetbe digitális jelet küldeni igen veszélyes játék, sokba kerülhet). A KGST-ben ezzel szemben sajnos a hangcsatlakozás szabványa volt ez a típus, így jó néhány, a keleti tömbben gyártott rádió, erősítő, kazettás deck, lemezjátszó rendelkezik ilyen csatlakozójú audió ki- és bemenettel, így ezekkel vigyázni kell.

Ma persze már csak a múzeumokban találkozunk a szocializmus elektronikai relikviáival, így ez a veszély szerencsére már a múlté.

Továbbmenve, a MIDI-kábel egy egyszerű árnyékolt, sodort érpár, ajánlott maximális hossza tizenöt méter, amit jó minőségű kábellel óvatosan túl is lehet lépni. A csatlakozó bekötését a következő ábra illusztrálja:



















Mint látható, ezt a csatlakoztatást az egyszerű, boltban kapható sztereó audió-átjátszókábelek is biztosítják, így a legtöbb esetben ezek MIDI-kábelként is használhatóak. Baj csak akkor van, ha egy eszköz MIDI-csatlakozója valami mást is tartalmaz, példa erre az Atari ST típusú számítógépek MIDI-kimenete, ahol a csatlakozó egyébként nem bekötendő pólusain is értékes, nem MIDI-jellegű jelek jelennek meg.

A MIDI-csatlakozókat fizikailag minden esetben ugyanazzal a DIN-csatlakozóval kell megvalósítani, funkciójuk szerint viszont három típus létezik, ezeket minden gyártó a csatlakozó körüli nagybetűs feliratokkal jelöli. Az OUT jelű csatlakozón az eszköz küldheti ki üzeneteit, parancsait, az IN jelűn pedig fogadja a beérkező jeleket. A THRU-ként jelölt csatlakozó szintén kimenet, az IN-re érkezett jel másolatát érhetjük el itt. A másolást a legtöbb esetben egy fotocella-alapú elektronikus egység, az optoizolátor végzi (hard-THRU).

A MIDI-összeköttetés kétféle lehet: vagy egy OUT-csatlakozót kötünk össze egy IN-nel, vagy egy THRU-t egy másik hangszer IN-jével. Az utóbbi esetben csak akkor történik valami, ha a THRU melletti IN-re értelmes MIDI-jel érkezik; a hangszer saját THRU-csatlakozójára sosem generál üzenetet, csak rámásolja az IN-re érkező jelet. Így lehet egy vezérlő hangszer jelét több vezérelthez eljuttatni: láncot kell képezni belőlük.

A legtöbb eszköz hátlapján mindhárom MIDI-csatlakozót megtaláljuk, sőt, néha többet is: lehet, hogy több, egymástól független ki- vagy bemenetet találunk. Ez azt jelenti, hogy a hangszerről vagy eszközről nem 16, hanem például 32 MIDI-csatornát tudunk megcímezni, vagyis kimenetenként 16-ot.

Az is előfordulhat, hogy nincs meg mind a három csatlakozó, például hiányzik a THRU. Ilyenkor általában a processzor az IN-en érkező jeleket beilleszti saját üzenetei közé, és az OUT-ra küldi (ezt a megoldást soft-THRU-nak hívják). Lehetséges az is, hogy egy eszköz csak be-, vagy csak kimenettel rendelkezik, tehát vagy csak vezérlő, vagy csak vezérelt lehet.

Mint látható, a MIDI-összeköttetés létesítése elvileg elég merev, ellentétben például a lokális számítógéphálózatokkal, ahol bármelyik állomás küldhet üzenetet bármelyiknek, átkábelezés nélkül, egyetlen érpáron. A MIDI-nél, ha két vezérlővel akarunk egyetlen vezérelt egységet elérni, egy külön berendezést (MIDI Merge Box) kell beszerezni, amely a vezérlők különálló jeleit egyetlen jelfolyammá egyesíti.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://midi.blog.hu/api/trackback/id/tr924716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sárvári Lothár 2007.02.25. 10:04:31

Nekem egy átalakítóra lenne szükségem, amely a
13 lábú amerikai midi csatlakozó és az 5polusú
dint teszi kompatibilissé.