Azért érdemes igazi könyvesboltba is elmenni néha, mert ilyesmiket talál az ember. Nemrég jelent meg Mednyánszky Miklós könyve, A kintorna címmel, a szekvenszerek őséről, és annak művészeiről. Bizony, az első gépzenészek nem a múlt században, hanem már több száz évvel ezelőtt megszülettek; és hogy tényleg művészekről van szó, azt jól illusztrálja az a Schubertről szóló, a könyvben idézett anekdota, amely arról szól, hogy a mester hogyan vezetett rá egy utcai kintornást az eszközében rejlő kifejezési lehetőségekre (nevezetesen a tempóval való játszadozásra). A kötet részletesen ismerteti a verklik típusait és azok működési elvét, és rengeteg képet is láthatunk a lemezes, hengeres és szalagos gépcsodákról. Még kétezer forintba se kerül, úgyhogy akinek van affinitása az ilyesmihez, az vegye meg magának.
Azért érdemes igazi könyvesboltba is elmenni néha, mert ilyesmiket talál az ember. Nemrég jelent meg Mednyánszky Miklós könyve, A kintorna címmel, a szekvenszerek őséről, és annak művészeiről. Bizony, az első gépzenészek nem a múlt században, hanem már több száz évvel ezelőtt megszülettek; és hogy tényleg művészekről van szó, azt jól illusztrálja az a Schubertről szóló, a könyvben idézett anekdota, amely arról szól, hogy a mester hogyan vezetett rá egy utcai kintornást az eszközében rejlő kifejezési lehetőségekre (nevezetesen a tempóval való játszadozásra). A kötet részletesen ismerteti a verklik típusait és azok működési elvét, és rengeteg képet is láthatunk a lemezes, hengeres és szalagos gépcsodákról. Még kétezer forintba se kerül, úgyhogy akinek van affinitása az ilyesmihez, az vegye meg magának.
Ajánlott bejegyzések:
Utolsó kommentek